A falak utólagos hőszigetelésénél ugyanolyan elveket és gyakorlati megoldásokat kell alkalmazni, mint új építésű házak esetében. Ezeket a új épület falainak hőszigetelése menüpontban mutatjuk be.
Az ábrán pirossal jelöltük a homlokzati falak hőszigetelését. A homlokzati falak utólagos hőszigetelését (az ábrán az I. emelet fala) csak indokolt esetben szabad a belső oldalon elhelyezni (pl. ha egy társasházban csak egy lakást hőszigetelnek, vagy műemléki védettségű épületeknél) Bővebben erről a hőszigetelés alapelveinél olvashat.
A falak utólagos hőszigetelés esetén első lépés a meglévő állapotok feltárása, azaz a faldiagnosztika. Meg kell vizsgálni a következőket:
Falazat anyaga: az utólagos hőszigetelés anyagválasztását nagymértékben befolyásolja, hogy miből készült a meglévő fal.
Például Ytong falazatra jellemző, hogy könnyen átmegy rajta a pára (kicsi a páradiffúziós ellenállása). Így javasolt, hogy az utólagos hőszigetelés anyagának olyat válasszunk, melynek ennél még kisebb a páradiffúziós ellenállása. Ilyenek például a szálas hőszigetelések. Ellenkező esetben a hőszigetelés a kifele igyekvő párát feltorlasztja, ami nedvesedést okozhat (páralecsapódás a szerkezetben).
Nedves falak: Alapszabály, hogy az alulról nedvesedő falak esetén először a vízszigetelést kell megoldani, és csak ezután jöhet a hőszigetelés. Különben a falakban feldúsul, és egyre magasabbra kúszik a nedvesség, és rövidesen megjelenik a penész is.
Különösen fontos ez a régi vályogfalak esetén, melyek jellemzően fal alatti vízszigetelés nélkül készültek. A régi vályogházakban szinte sosem volt penészedés, ugyanis a rosszul záródó ajtókon és ablakokon keresztül a pára folyamatosan el tudott távozni (amikor esténként a kályhával jól befűtöttek), ill. a meszes vakolat is nagymennyiségű párát tudott tárolni.
Vakolat állapota: A meglévő vakolat hámló vagy kopogó részeit a hőszigetelés előtt el kell távolítani, ki kell javítani. Ellenkező esetben az új hőszigetelés rögzítése bizonytalanná válhat.
Ha elhatároztuk az épületünk felújítását energetikai okokból, felvetődhet a kérdés, hogy kívülről vagy belülről hőszigeteljünk.
Ez manapság már nem kérdés: a legjobb megoldás az, ha épületet kívülről szigeteljük. Persze adódhatnak olyan helyzetek is, amikor a hőszigetelést nem tudjuk kívül elhelyezni: pl. többlakásos társasházban csak egy lakást akarunk utólagos hőszigeteléssel ellátni; műemléki védettségű épületek, stb.
Természetesen léteznek műszaki megoldások a belső oldali hőszigetelésre is, de ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy a fal hőszigetelő képessége nem javul olyan mértékben, mintha ugyanez a hőszigetelőanyag kívülre kerülne, csökken a helyiség hőtároló képessége. Az emberre és az épület szerkezetére vonatkozó élettani hatások hosszútávra még nem ismertek, nehezen számíthatóak. További részleteket a hőszigetelés alapelvei menüpontban talál.
19. Kérdés: Tisztelt Mérnök Úr! Egy 40 éve épült - tégla és beton építésű - 4 emeletes...
Válasz:
Kedves maccska!
Köszönöm, hogy kérdéssel fordult hozzám. Sajnos nem...