Gyakorlati tanácsok és esetek
Hőszigetelés >
A hőszigetelés alapelvei
Hőátbocsátás
Minden szerkezet hőszigetelő képességét egy számmal lehet jellemezni, mely azt mutatja meg, hogy ha a szerkezet két oldalán eltérő hőmérséklet van, mennyi hő jut át a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb felé (U hőátbocsátási tényező). Ha valamilyen 1 m2 felületű szerkezetnek 1,0 az U értéke, akkor ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet egyik oldalán 0ºC a hőmérséklet, a másik oldalon 1ºC, akkor a szerkezet 1 Watt hőenergiát bocsát át.
Ez így talán még nem eléggé kézzelfogható, tehát nézzünk egy gyakorlati példát. Ha az U=1,0 hőátbocsátási tényezőjű szerkezet két oldala között 20ºC a hőmérséklet különbség, akkor az átbocsátott energia 20 watt.
Vagyis 1m2 szerkezeten annyi hőenergia megy át, amennyi egy 20 wattos villanyégő működtetéséhez lenne elegendő. Ha egy másik, ugyanilyen méretű anyagnak U=2,0 a hőátbocsátási tényezője, akkor az már 40 wattos villanyégőnek felel meg.
Vagyis 20ºC hőmérséklet különbség esetén egy 12 x 12 m-es alapterületű, 3 m magas ház teljes falfelületén annyi energia távozik, mintha folyamatosan világítana a fal minden egyes négyzetméterén egy 20 wattos izzó, vagyis összesen 144 db izzó! Ha például a ház falának hőátbocsátási tényezőjét a hőszigeteléssel sikerül 0,5 értékre csökkenteni, akkor már csak 72 db képzeletbeli izzónak megfelelő energia távozik a falakon keresztül.
Külső vagy belső hőszigetelés?
A falszerkezet belső oldalára helyezett hőszigetelés esetén a hideg külső levegővel érintkező teljes falszerkezet áthűl. Ebben az esetben több tonna hideg tömeg veszi körül a védett lakóteret.
Külső oldalra helyezett hőszigetelés esetén a fal tömegét is védi a hőszigetelés, így a fal nem tud annyira áthűlni. A lakóteret ekkor felmelegedett faltömeg veszi körül.
Ez több szempontból is jelentős különbség a két megoldás között:
Fűtésszabályozás - hőtároló tömeg: A falszerkezetnek van hőtároló képessége, így külső oldalra helyezett hőszigetelés esetén a felfűtött fal komoly hőmennyiséget képes elraktározni és visszasugározni a lakótérbe. Ez is jelentősen hozzájárul a fűtési költség csökkentéséhez.
A téli napsütés a nyílászárókon keresztül felmelegíti az épület belső levegőjét. Külső hőszigetelés esetén ilyenkor a fal is átmelegszik belülről, és később ennek e hőmennyiségnek egy részét visszasugározza a lakótérbe. Belső hőszigetelés esetén a fal nem tud átmelegedni, mert ettől „megvédi” a hőszigetelés, így nemhogy tárolni lehetne a hőenergiát, hanem sok esetben szellőztetéssel ki kell engedni.
Kapcsolódó válaszfal - geometriai hőhíd: belső oldali hőszigetelés esetén a külső főfalakhoz kapcsolódó válaszfalakat nem tudjuk hőszigetelni. Ekkor a külső fal áthűti a hozzá kapcsolódó belső válaszfalakat is. Ezt a jelenséget geometriai hőhídnak nevezik, vagyis a szerkezet kialakítása hozza létre a hőhidat. Külső oldali hőszigetelésnél ez a probléma nem jelentkezik, hiszen ekkor a külső hőszigetelés a teljes külső főfalat megvédi, így a válaszfal csatlakozások nem képezek hőhidat.
A fentiekből következően, amikor csak lehetséges, a külső hőszigetelést kell választani.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor műszaki vagy gazdasági okokból ez nem lehetséges. Ide tartozik pl. a burkoló tégla falas szerkezet utólagos hőszigetelése, amikor a külső burkoló téglára csak a ház építészeti megjelenésének teljes megváltoztatásának árán lehet többlet hőszigetelést és vakolatot rakni, vagy az olyan többlakásos épületek esete, ahol csak egy-egy lakás hőszigetelését akarják megoldani.
A hőszigetelő képesség csökkenése
A víz hatása: A hőszigetelő anyagok egy részének szerkezete felvesz vizet. Ez a hőszigetelő képesség csökkenését okozza, ugyanis a hőszigetelésben lévő víz a hideget bevezeti a szerkezethez. Kiszáradás után a hőszigetelő anyag visszanyeri eredeti hőszigetelő képességét. A fenti hatás miatt a vízzel érintkező szerkezetekhez – pl. lapostetők fordított rétegrendben történő hőszigetelése – kizárólag olyan hőszigetelő anyagot szabad választani, mely nem vesz fel vizet. Erről bővebben a hőszigetelő anyagok menüpontban olvashat.
Roskadás: A roskadás kivitelezési hiba, melynél a rosszul rögzített hőszigetelő anyag gravitáció hatására összetömörödik, összecsúszik. Homlokzati falnál, tetőtérben szarufák között elhelyezett hőszigetelésnél szokott előfordulni. A roskadásnál a fal vagy tetőszerkezet alsó részén a szükségesnél vastagabb lesz a hőszigetelés réteg, a felső részéről viszont hiányozni fog. Ez nyilván komolyan lerontja a teljes szerkezet hőszigetelő képességét.
19. Kérdés: Tisztelt Mérnök Úr! Egy 40 éve épült - tégla és beton építésű - 4 emeletes...
Válasz:
Kedves maccska!
Köszönöm, hogy kérdéssel fordult hozzám. Sajnos nem...