Gyakorlati tanácsok és esetek
Szakértőnk válaszol hőszigetelés témakörben
Keressen a korábbi kérdések és válaszok között, vagy tegye fel bátran saját kérdését a hőszigetelésekkel kapcsolatban!
Szakértőnk három munkanapon belül válaszol Önnek!
Kántor Dénes
Okleveles építőmérnök
Szigetelés-technikai szakmérnök
Tisztelt Mérnök Úr!
Egy 40 éve épült - tégla és beton építésű - 4 emeletes társasház 2. emletén lakunk egy 53 m lakásban, melyet egyik oldalról lépcsőház határol, és sajnos északi falán helyezkedik el a konyha, a fürdő és részben a hálószoba is. Ennek másik fala keleti fekvésű. A lakóközösség anyagi okokból nem akarja az épület külső hőszigetelését elvégeztetni, de sajnos nálunk elég hideg van novembertől márciusig. A lakás egyedi gáz fűtésű, nehéz kifűteni és hamar kihűl.
A nyílászárókat most cseréltettük ki fa ablakokra és ajtókra, ettől remélünk némi javulást.
Kérdésem az lenne, hogy javasolná-e a belső hőszigetelést az északi falra - elsősorban a hálószobában - illetve milyen anyagot tudna ajánlani ehhez?
Válaszát várva, köszönettel:
Ildikó
Kedves maccska!
Köszönöm, hogy kérdéssel fordult hozzám. Sajnos nem egyedi problémával állunk szemben. Ezt felismerve, már két olyan megbízható terméket is előállítottak, amelyet nyugodtan lehet ajánlani. Mindkét termék különböző vastagságban kapható. Ez már gazdasági kérdés. Én egy 25 mm vastagságot elégségesnek tartok. Mindkét anyaggyártó ad beépítési útmutatót és szaktanácsot is, amiket természetesen ajánlott betartani. Az interneten könnyen beszerezhető információ. A két anyag:
PROMATECT MASTERCLIMA
YTONG MULTIPOR
Más típusú belső oldali szigetelést óvatosan kell mérlegelni, mert a páraháztartást nem oldják meg, így egy láthatatlan penészesdési folyamat indulhat meg. Ezen megoldásoknál a belső oldali párazárást kell tökéletesen megoldani, hogy pára ne jusson a rétegekbe. Ez abszolút rövid idejű átmeneti megoldás lehet csak.
Az északi falat mindenképp javasolnám leszigetelni, de a helyszín pontos ismeretében tudnék szakszerűbb választ adni arra, hogy hol szükséges, ill. hol lehetséges még a belső oldali szigetelést alkalmazni.
Remélem segítettem válaszommal!
Tisztelettel: Kántor Dénes
Tisztelt Mérnök Úr!
Kérdésem:
Negyedik emeleti téglalakás tulajdonosként nincs esélyem a külső szigetelésre. Viszont valamit tennem kellene. Sokat olvastam már ez ügyben, de tanácstalan vagyok. Úgy gondolom, hogy a falambériázás lenne a legjobb megoldás. Vagy mégsem?
Milyen megoldást javasol?
/Még a kisebb rossz is jó.../
Köszönettel várom tanácsát!
Tisztelt Laikus!
Az utóbbi időben több ehhez hasonló kérdés merült fel, valószínűleg a tartós hideg időjárás miatt. Nem közölte, de valószínűsítem, hogy az Öné a legfelső lakás. Ez azt jelentené, hogy több oldalról is hűl a lakás.
Belső oldali hőszigetelés sajnos elsősorban pénz kérdése. A belső oldali hőszigetelés kritikus rétegrendi felépítést eredményez, amennyiben hagyományos hőszigeteléssel szeretné megoldani. Ez alatt értem: 1. a belső oldali polisztirol rendszert (úgy kivitelezve, mint egy külső oldalon lévő „dryvit” rendszert), vagy 2. a könnyűszerkezetes vázra épülő belső burkolat - mögöttes hőszigeteléssel. Ide tartozik az Ön által említett lambéria burkolat is. A hőszigetelés általában ásványgyapot típusú. E megoldásnál a burkolat alatt párazáró réteget (fóliát) kell, szakszerűen kivitelezve, elhelyezni.
Belső oldali hőszigetelésre alkalmas két típusú, megbízható hőszigetelő lap. Ez a megoldás a páratechnikai problémát is hosszútávon (15-20 év) kezeli. Erre vonatkozó információt az interneten megtalál, de az anyagforgalmazók szaktanácsadással is segítenek. Ezek házilagosan is beépíthető termékek, persze nem árt egy kis kőműves tehetség. Ezekről bővebben nem írnék, mert az tájékozatók jóval többet mondanak. Sajnos termékek árai nem az olcsó kategóriába tartoznak. A két hőszigetelő lap:
PROMATECT MASTERCLIMA
YTONG MULTIPOR
A válaszaim általános javaslatok, a helyszín ismeretében lehetséges pontosítani. Természetesen ebben is a segítségükre tudok lenni. Remélem segítettem a döntése meghozatalában.
Tisztelettel: Kántor Dénes
Tisztelt Kántor Úr!
Három lépcsőházas tégla építésű társasháztömb középső lépcsőházának földszintjén lakunk. Egyik szobánk alatt az alagsori lépcsőház van, aminek a kapuját tárva-nyitva hagyják szándékosan a lakók, emiatt a szoba hőmérséklete is több fokkal kevesebb mint a lakás más pontjain. Szeretnénk önköltségen utólag szigetelni a szoba alatti lépcsőház mennyezetét.(kb 5x3 m-es terület). A közös képviselő viszont csak akkor engedélyezi, ha mindhárom lépcsőház (!) lakóinak több mint fele írásban beleegyezik. Kérdéseim: Ha kell akkor kitől kell engedélyt kérni, ill. milyen technika és anyag használata lenne a leghatékonyabb az utólagos hőszigetelésre ?
Köszönettel: Szilvia
Kedves Szilvia!
Sajnos nem ismerem részletesen a társasházi döntéshozatali eljárások szabályozását, de megkérdeztem egy közös képviselő ismerősömet. Az alábbiak így másodkézből származnak, így kérem, ne vegye megkérdőjelezhetetlennek. Azért, hogy később ne legyen Önnek ebből eredően konfliktusa, az alábbit javasolta:
1. Le kell írni egy kérvényben, hogy mit szeretne önköltségen kivitelezni, és kérni kell, hogy ennek a kérelemnek a megbeszélését a soron következő társasházi közgyűlésükön a közös képviselő a tárgyalandó napirendi pontok közé belevegye. Ehhez a beadványhoz szükséges még a tulajdonosok 10%-ának aláírása is. Az aláírások a kérvény lapján szerepeljenek.
2. A közgyűlésen meg kell ezt szavaztatni. Ismerősöm szerint ez 80% igen kell legyen a jelenlévőkből. Valószínű, hogy az a szabály társasházanként más-más lehet.
3. Ezután lehet elvégezni a kivitelezést.
Ez a későbbiekre nézve a „tuti” eljárás. Van még az Önök képviselőjének a javaslata. Azt, hogy melyik eljárás könnyebb azt Ön látja át. Ennyit a bürokratikus részéről.
Műszakilag a feladatot viszonylag könnyű megoldani. Mivel épületen belül főközlekedési és menekülési útvonalnak számít a lépcsőház, ezért hőszigetelésként homlokzati ásványgyapotot javasolok (ez nem éghető), mechanikai rögzítéssel elhelyezve (tárcsás dübel). Ennek felületét a homlokzattal megegyezően kell vakolattal ellátni. Azért, hogy a széleken ne alakuljon ki lokális hőhíd, a szigetelést 40-50 cm szélességben a falakra is lefordítják. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha nincs számottevő szerelvény ezen a falrészen (bár esztétikailag is „furcsán” néz ki). Fentieket természetesen egy szakkivitelezőnek tudnia kell.
Hőszigetelés legyen 10 cm vastag (ha elfér), a falra leforduló hőszigetelés esetén elég az 5 cm.
Remélem segítettem,
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Mérnök Úr!
Fűtésszámlám (50 00Ft) egyenlőre bírom fizetni, de mi lesz később. Ezért az kérdés foglalkoztat hol is kezdjek hogy is kezdjek neki a 1985-be épült családi házam felújításának, ami még teljes egészében az eredeti állapotába van?
Üdvözlettel:
Tamás
Kedves Tamás!
A hőveszteség a 25-30 éves házaknál - persze ezt Ön tapasztalja naponként - jelentős. Az épület hőszigetelése elengedhetetlen, de ez összetett feladat. Azt a lényeges szempontot be kell tartani, hogy az épület köré egyenértékű hőszigetelő burkot kell vonni. A jelentősen eltérő mértékben leszigetelt felületek esetén nem kívánatos jelenségek jelennek meg. (pl. vizesedés, penész, hideg hőérzet, ablakon pára lecsapódás, stb.)
Már a kérdésnek a feltevése azt jelenti, hogy jól indult neki, mármint a probléma megoldásának. Ha leegyszerűsítem a választ, azt mondom, hogy:
1. ki kell cserélni az ablakokat - Umin= 0,9 - 1,1 W/m2K
2. le kell szigetelni a padlásfödémet (tetőteret) - vastagság min.: 20 cm
3. le kell szigetelni a falat - vastagság min.: 10 cm
4. le kell szigetelni a lábazatot - vastagság min.: 10 cm
Ha 1. - 4. nem sikerül egy ütemben megvalósítani, akkor a fenti sorrendben javaslom a kivitelezést. Azonban a szakaszos kivitelezések közötti időszakban felléphetnek kisebb kellemetlen jelenségek.
Megjegyzés:
1. Csak ablak cserével sokat javítunk, de ez esetben nem lesz meg a természetes légcsere. Több, rövid ideig tartó, intenzív szellőztetést kell végrehajtani. (pl. ruhaszárításkor, főzéskor). Ügyelni kell a az ablak körüli légzáró tömítettségre a külső-belső oldalon. Figyelembe kell venni a tokszélesség meghatározásakor a kávába majd beforduló hőszigetelést. (szélesebb tok szükséges)
2. Ha tárolunk a padláson, akkor kiemelt padlóburkolatot kell alkalmazni. Mindenképp deszka a javallott burkolat, mert az átszellőzést biztosítani kell. Alulra párazáró fóliát kell teríteni, légmentes összezárással, de min. 20-25 cm-es átfedéssel. Átvezetéseket (cső, kábel, kémény, stb.) a fóliánál pontosan zárni kell. Ezután mehet a hőszigetelés. A hőszigetelést a külső széleken úgy kell elhelyezni, hogy az összezárjon majd a falra kerülő hőszigeteléssel. A padlás légterének átszellőztetéséről is kell gondoskodni.
3. Homlokzati hőszigetelés viszonylag egyszerű feladat. Itt kell pontosan a födém (padlás) hőszigetelését összezárni. Ablakkávába a homlokzati hőszigetelés vastagságához közel eső vastagságú hőszigeteléssel ajánlott befordulni. Valamennyi falon lévő szerelvényt ki kell emelni. Nehézséget a gázcső okoz, de esztétikai okokból ajánlott ennek kiemelését is megoldani.
4. Mivel az épület alatti hőszigetelést csak részlegesen lehet megoldani, ezért a talajt kell bevonni hőszigetelésként a rendszerbe. Általában ez úgy oldható meg, hogy a lábazati hőszigetelést az épület körül a belső padlószint alá levezetjük 1,0 -1,2 méter mélyen. Ahol betonjárda van, vagy lépcső, ott ezt nehéz megoldani. A helyszín dönti el ez esetben a megoldást. Szerencsés eset, ha az épület kiemelt, vagy pince van alatta. Terepszint közeli padló esetén a lábazati hőszigetelést a terepszinttől mérve 25-30 cm magasságig kell felvezetni a fröccsenő víz miatt. Még nem említettem, de lábazati hőszigetelésként csak erre a célra megfelelő hőszigetelést alkalmazzunk.
Remélem segítettem,
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Mérnök Úr!
Nagyon el vagyunk keseredve, mert betonpanelből épült fölszinti lakásunknál a távfűtésről egyedi fűtésre tért át az egész lakóközösség. A mi oldalunkon, felettünk sajnos egy lakás sincs fűtve, mi pedig a földszinten lakunk, ami alatt pince van. A fűtésünk az egekben van másokéhoz képest, de a meleg sajnos elmarad. Kombi kazánunk van. A pincéből folyamatosan sugárzik fel a hideg, illletve a fenti üres lakások is szívják el a meleget. 46 m2-es a lakás, ami kívülről 10 cm-es hungarocellel van szigetelve, a pincéből a hőhídon keresztül hozza fel a hideget. A hideg falakon, a sarkokban a tapéta nyirkos, bármennyire is felvesszük a fűtést, és szellőztetünk. Emiatt félünk a penészedéstől is, így az álmennyezeti szigeteléstől is. Alulról padlószőnyegek, illetve járólapok vannak. A pince alulról tele van a vastag, régi fűtéscsövekkel, amit nem hajlandóak leszerelni. Emiatt nehezen lehetne hozzáférni a pince mennyezetéhez. Oldalról is hideg lépcsőház van, amit gyakran nyitva is hagynak. A padlóra nem létezik valamilyen lépésálló megoldás (a padlószőnyeg alá, és a kőre), vagy valamilyen más lehetőség? A fenti szigeteléstől a penészedés miatt félünk, a pincében viszont a csövek, és a hőhíd akadályozza a szigetelést. Válaszát előre is köszönjük.
Varga Zsolt
Kedves Zsolt!
A sok kellemetlenség ellenére először is Boldog Új Évek kívánok! Remélem, hogy válaszommal segítek ennek eléréséhez.
Lehet mondani, hogy valóban rossz „helyzetben” van a lakása. És még nem beszéltünk a betörés veszélyéről.
Az Ön lakását, ha jól értelmeztem, az alábbi határoló falak alkotják: egy fűtetlen lépcsőházi fal, egy fűtetlen lakás fala, s remélhetőleg két hőszigetelt homlokzati fal. Felső födémnél szintén fűtetlen lakás a szomszéd, alulról pedig egy fűtetlen pince.
Mivel előírás szerint a lépcsőház méretét sok esetben nem lehet szűkíteni, így ott külső hőszigetelés nem jöhet szóba. A Szomszéd felé eső falakra, födémre a Szomszéd oldalán szintén nem lehet hőszigetelést elhelyezni. Sajnos marad a belső oldali hőszigetelés. Ez nem szerencsés megoldás, de van több elfogadott, bevizsgált anyag. Ilyen a PROMATEC MC vagy az Ytong Multipor ásványi hőszigetelő lapok. Ezek jó páraháztartással és hőszigeteléssel rendelkeznek. Ezeket a lapokat a hűlő falakra és a felső födémre is fel lehet ragasztani. Gond csak annyi, hogy valamennyi szerelvényt, faliszekrényt át kell helyezni. A lapvastagságának meghatározásában a gyártó cég ad segítséget szaktanácsadás formájában. Előreláthatólag az 5 cm meg fog felelni. A pince födéménél javasolnám, hogy puha, a csövek fölé is betömhető ásványgyapotot alkalmazzanak. A hőszigetelés legyen min. 15 cm vastag. Lehetőség szerint a meglévő csövek alsó síkja alá kell feltölteni a hőszigetelést úgy, hogy azokat körbe fogja. Itt alkalmazni kell alsó megtámasztást is, hogy a hőszigetelés ne potyogjon le. Ez lehet egy drótháló, vagy egy impregnált gipszkarton álmennyezet.
Természetesen előfordulhatnak még kritikus csomóponti részletek is, de ezekre csak fotók, vagy helyszíni szemle után tudnék kitérni.
Ha még van kérdése tegye fel az Önnek szóló e-mailben megküldött címemre.
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Kántor Dénes úr!
Meglévő házamat szeretném bővíteni könnyűszerkezetes technológiával (faváz szerkezet 5/15 közte 15 cm kőzetgyapot osb lap és 10 cm eps szigetelés).
A kérdésem az lenne, hogy kell-e a külső oldalon kiszellőztető légrést hagyni?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves csaba0130
A könnyű falszerkezetek hátrányai, hogy nem tud önmagában hőt és párát tárolni. A pára harmatponti hőmérsékletének elérésekor kicsapódik és mindjárt a hőszigetelést áztatja. Ez mindjárt a hőszigetelés hőszigetelő képességének romlását eredményezi.
A párára vonatkozóan egyetlen jó megoldás létezik, ha nem engedjük be a falszerkezetbe. Ez azt jelenti, hogy a fal belső tér felé eső oldalán, a belső burkolat mögött egy párazáró fóliát helyezünk el. Ez esetben a párazáró fólia felülete teljes mértékben összefüggő és zárt kell legyen. Ha van kábel, vagy csőátvezetés, annak átvezetését szakszerűen, légzáróan kell kialakítani. Ez vonatkozik a falba kerülő nyílászárókhoz történő csatlakozásra is. Természetesen a párazárás vonatkozik a födémszerkezetre is. Azért, hogy pl. kapcsolókkal, dugaljakkal, faliszekrénnyel, képekkel stb. ne üssük át a párazáró fóliát, ajánlott a belső burkolatot egy szerelő vázra elhelyezni. Így mögötte légrés alakul ki (ajánlott min. 5 cm vtg.), amelyben lehet vízvezetéket, elektromos kábelt, stb. vezetni anélkül, hogy megsértenénk a párazáró fóliát.
Az eredeti kérésre válaszolva: nem tudom, hogy hova gondolta a kiszellőző légrést. A két hőszigetelés közé (15 cm ásványgyapot - 10 cm polisztirol) nem lehet, mert az átszellőzés visszahűti a légrést és az EPS nem látja el a feladatát.
Remélem segítettem válaszommal. Ha még van kérdése tegye fel az Önnek szóló e-mailben megküldött címemre.
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Érdemes-e 55cm vályogfalat szigetelni?
Kedves Zlati!
Többféle vályogfalat készítettek, amelyeket többféleképp csoportosíthatunk. Ezt most nem részletezem. Talán legelterjedtebb a közepes súlyú, rost erősítésű (szalma, törek, stb.) vályog. Ennek a típusnak az átlagos hővezetési tényezője: 0,7 W/mK. Hozzávetésként a tömör téglafal hővezetési tényezője: 0,8 W/mK. Így elmondhatjuk, hogy a vályog nem sokkal jobb. Ennek ellenére a vályogházban kialakult hőérzet jobb azért, mert a vastagságuk miatt jóval nagyobb a hő-tehetetlenségük. Azaz: télen hosszabb ideig sugározzák ki a nyáron betárolt meleget. Nyáron ez a folyamat fordított. Alapkövetelmény, hogy a vályogfalat nem érheti sem külső, sem belső nedvesség, csapadék.
A vályogfal együtt él a környezetével, ezért csak bizonyos feltételekkel hőszigetelhető:
- a fal nem lehet nedves, és élettartama során sem érheti nedvesség
- a hőszigetelés, de elsősorban a kéregként alkalmazott homlokzati vakolat légáteresztő kell legyen. Hiedelmekkel ellentétben a polisztirol hőszigetelés is alkalmas vályogfalra.
- hőszigetelés esetén ajánlott próbaragasztást végezni, hogy megtudjuk a meglévő külső vakolat mennyire képes megtartani a hőszigetelő táblákat
- a nyílászáróknál, a kávába is be lehessen fordítani a hőszigetelést, sőt a nyílászáró hőszigetelő képessége sem lehet alacsony-azaz a hagyományos ablak már nem biztos, hogy elegendő
- ajánlott hőszigetelni a padlást is, hogy a hőszigetelő burok teljes legyen
A fenti megjegyzések általános feltételek. Minden házon ezeken belül további speciális kialakítások válhatnak szükségessé. Amennyiben komolyan gondolja az épület hőszigetelését, mint minden esetben, Önnek is javaslom szigetelési szakember vagy szakmérnök bevonását. Sok esetben az anyaggyártók szakemberei is hasznos tanácsokat tudnak adni.
Remélem válaszom segített! Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Kántor Dénes!
Sorbeépítéses családi házban lakunk (kb. 50-es években épült). A falakat 8 cm-es grafitos polisztirollal szigeteltük.
1.Érdemes és lehetséges-e még 12 cm-rel szigetelni a falakat?
2. A szomszéd felőli részen van a magas földszintre vezető \\\\\\\"lépcsőház\\\\\\\". Erről az oldalról szigetelhetem-e a szobát, mivel a ház 2 oldalát nem tudom kívülről szigetelni a sorbeépítés miatt!
3. A tetőtérben a szarufák alatt ill. a fogópárok között 10 cm-es PUR hab táblák vannak. Hogyan érdemes továbbb szigetelni a tetőt?
4. Alul pince található, vizesedik. Mit tehetek ellene? Járda körülményese bontható ki a külső szigeteléshez....
Köszönettel:
varga szabolcs
Kedves samurai!
Először is, minden energetikai szigetelést meg kell vizsgálni megtérülés szempontjából. A megtérülés garantált, csak a megtérülés időtartama kérdéses, de vegyük sorban a kérdéseket:
1. Érdemes és lehetséges-e még 12 cm-rel szigetelni a falakat?
Két rétegű szigetelés esetén érdemes páratechnikai méretezést végezni, nehogy a két réteg csatlakozási felületében alakuljon ki páralecsapódás, mert ez esetben vízfilm keletkezik, ami lezárja a pára kivándorlását. Érdemes PU ragasztót használni és mindenképp rögzíteni szükséges. Általános probléma, hogy a nyílászáró hőszigetelése jóval gyengébb, valamint a kávában nem lehet elég vastag hőszigetelést elhelyezni. Ezen részek hidegebbek lesznek, páralecsapódás, penészképződés alakulhat ki.
2. A Szomszéd felőli részen van a magasföldszintre vezető \\\\\\\"lépcsőház\\\\\\\". Erről az oldalról szigetelhetem-e a szobát, mivel a ház 2 oldalát nem tudom kívülről szigetelni a sorbeépítés miatt!
Ezt a kérdést nem egészen értem, ezért általános elveket közlök. Ha a helyiség lépcsőházzal határos, és a lépcsőkar szélességét nem csökkentem le a hatósági előírás mértéke alá, akkor a lépcsőházban szigetelhetek. Ez esetben úgy tekintem, hogy a lépcsőház már külső tér. Itt figyelembe lehet venni, ha van, a lépcsőház fűtését. A szobák belső oldali hőszigetelését nem javaslom, bár vannak már termékek amelyek bevizsgáltak és engedéllyel rendelkeznek. Szomszédokkal határos falakkal akkor kell foglakozni, ha az lakatlan, mert ilyenkor nincs fűtés, ezért úgy kell tekinteni mintha külső fal lenne.
3. A tetőtérben a szarufák alatt, ill. a fogópárok között 10 cm-es PUR hab táblák vannak. Hogyan érdemes tovább szigetelni a tetőt?
Ha 10 cm van a szarufák alatt és 10 cm van még közte is, annyira nem rossz a helyzet. Hőszigetelést lehet bővíteni befelé, de kifelé is. Ez is gazdasági számítás kérdése, melyik bontás jár kevesebb költséggel. Sajnos ennek ellenére ez mégsem egyszerű kérdés. Vagy a belső burkolatot, vagy a tetőhéjat kell megbontani. Egy biztos, a belső párazáró rétegnek tökéletesnek kell lennie. Ha ez nem biztosított, akkor a belső burkolatot meg kell bontani, és a párazáró fóliát el kell készíteni. A burkolat bontása így már lehetővé teszi a befelé terjeszkedést a hőszigeteléssel, de ezzel jelentős teret veszek el a tetőtérből. A külső hőszigetelés esetén a tetősík megemelkedik. A szarufák magasságát ki lehet tölteni, és lehetséges a szarufák feletti hőszigetelés elhelyezése is. Azonban ekkor is szükséges a tökéletes párazáró fólia és tetőfedés alatti alátét fedés és az 5 cm magas légrés kialakítása, beszellőzéssel és felső kiszellőzéssel. A tetőtéri ablakokat ki kell bontani és át kell helyezni, továbbá meg kell vizsgálni a tetőtéri ablakok állapotát, hőszigetelő képességét, ill. hogyan tudunk hozzá csatlakozni a hőszigeteléssel.
4. Alul pince található, vizesedik. Mit tehetek ellene? Járda körülményesen bontható ki a külső szigeteléshez.
Kérdés, hogy víz áll a pincében, vagy a falak nedvesednek? Ha víz áll a pincében, nem sok esély van a szárazság eléréséhez, mert ez talajvízre utal. Megoldható, de ez bonyolult és drága folyamat. Ha a fal nedvesedik, de nem lehet kívülről hozzáférni, akkor a felszíni vizek és ereszcsatorna vízelvezetését kell úgy megoldani, hogy a fal a lehető legkisebb vízterhelést kapja.
Valamennyi válaszom általános megoldásokat tartalmaz. Amennyiben konkrét megoldások szükségesek, javaslom szigetelési szakember, szakmérnök bevonását, mert „Az ördög a részletekben bújik meg.”
Remélem segítettem döntéseik meghozatalában! Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Kántor Úr ! Nagyon elkeseredett és szomorú vagyok, mert a 6 éve tetőtér beépítést végeztünk,
és elkorhadás folyamatát látjuk, mert ellen léceket az udvar felőli oldalra nem raktak, csak az utca felőli részre ahol semmi gond nincs.
Mit javasol hogyan tudnám ezt a volt kivitelezővel békés úton rendezni? Köszönöm Válaszát!
Kedves Sándor!
Szavaiból több probléma meglétére is lehet következtetni. A fa szerkezet korhadása, vagy gombásodása nedvesség jelenlétére utal.
A nedvesség jöhet a belső térből pára formájában, ami kicsapódik a tetőfedés alatt, áztatva a fát. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a belső párazáró fólia hiányzik, vagy nem megfelelően került kivitelezésre. Az tény, hogy az ellenléc sokat javít a helyzeten, mert általa a szellőzőrés és így a szellőzés is kialakulhat.
Nedvesség jöhet a tetőfedésen keresztül is a külső térből csapadék formájában. Ez akkor lehetséges, ha intenzív csapadék (zivatar, hófúvás, stb.) éri a fedést, vagy a fedés hiányos. Tetőtér beépítés esetén a tetőfedés alatt alátét fóliát kell elhelyezni. Ennek kivitelezésének szakszerűsége elengedhetetlen követelmény.
A nedvesedés lehetséges oka lehet még a tetőtér lehatároló szerkezetében meglévő hőhidas kialakítás. Ilyen tipikus hőhíd a szarufáknál alakul ki. A fa hőszigetelő képessége, a farost irányától függően, 3x-5x rosszabb, mint az általánosan használt hőszigetelő anyagoké( polisztirol, ásványgyapot). Ha a szarufák felett, vagy alatt nincs vezetve összefüggő hőszigetelő réteg (min 5 cm vastagságban), azaz csak a szarufaközök kerültek kitöltésre hőszigeteléssel, a szarufa hőhidas szerkezetként működik. A szarufák felületén, rossz párazárás esetén, folyamatos páralecsapódás jön létre. Ez káros folyamatokat indít el a fában. Szellőzés megléte ezen némiképp segít.
Javaslatom: A tetőfedést, tetőléceket, alátétfóliát (ha van) le kell bontani. Meg kell vizsgálni a faszerkezet állapotát. Szükség esetén cserélni kell, favédelem hiánya esetén utólag a favédelmet el kell végezni. Ellenléceket el kell helyezni (min. 5cm vtg.). A tetőfedést ezután helyre lehet állítani. Figyelem! A tetősík 5 cm megemelkedik, ennek hatását figyelembe kell venni. Esetleg tetőablak, tetőkibúvó megemelése. Szellőzőrés alsó beszellőzését, felső kiszellőzését biztosítani kell. A szakszerű helyreállításhoz javaslom szakmérnök bevonását is, aki a helyszín megismerése után tud segíteni.
Remélem válaszom segített! Üdvözlettel: Kántor Dénes
Kedves Kántor Úr! Egy alápincézetlen épület földszintjén lakom, ahol a padló alatti szigetelés nem megfelelő. Egyrészt átengedi a fűtéspárát, másrészt a padló nagyon hideg és így a lakást nehezen lehet kifűteni. Szeretném a padlómat hőszigetelni, még akkor is, ha az egész padlót fel kell szedni. Van-e erre mód és ha igen, mennyibe kerül? Kb. 50 nm-ről lenne szó. Tisztelettel üdvözli: KZs
Kedves Zsu!
Az igénye, hogy ne legyen hideg a padló, érthető. Még hőszigetelt padlószerkezet esetén is érezhetjük a padlót hidegnek. Leginkább a kemény padlók (kerámia, kőlap) okozhatnak hideg hőérzetet.
Másodsorban a padló valóban lehet egy folyamatosan lehűlő felület, ami a hideg érzetet okozza. A lehűlés általánosan két okra vezethető vissza.
I. A padló alatti földtömeg folyamatosan nedves, hideg, ezért a helyiség hőjét intenzívebben „elszippantja”.
II. Téli időszakban, a lábazat irányából, kerülő úton is hűlhet a padló, amennyiben nincs lábazati hőszigetelés. Ekkor főként a falak melletti sáv hideg.
A belső térben a padló alatti hőszigetelés jelentős hőérzeti javulást eredményez. Megjegyzem, hogy a fűtésszámlában nem lehet majd jelentős javulást észrevenni, mert az épületben termelt hőmennyiségnek csak kb. 10 %-a távozik a padlón keresztül.
A padló hőszigeteléséhez a meglévőt fel kell bontani és elszállítani.
Bontás:
1., 10 cm vtg. meglévő padlószerkezet elvontása és elszállítása kb. 1800.-/m2
2., További 20 cm vtg. földet ki kell termelni és elszállítani: kb. 1600.-/m2
Építés:
3., 10-15 cm vtg. tömörített kavicságyazat: 1600.-/m2
4., min. 6 cm aljzatbeton készítése, talajnedvesség elleni szigetelés alá: 1300.-/m2
5., talajnedvesség elleni szigetelés 1 rtg. 4 mm vtg. bitumenes lemezből, falakra felhajtva 15 cm magasságban: kb. 1800.-/m2
6., 10 cm vtg. min. EPS 100-as minőségű polisztirol hőszigetelés PE fólia technológiai szigeteléssel: kb.: 2000.-/m2
7. 6-8 cm vtg., hálós vasalású aljzatbeton burkolat alá: kb.: 1800.-/m2
8. Ön által választott padlóburkolat.
Megjegyzem még, hogy a teljes megoldás a lábazat hőszigetelésével érhető el, amit a külső homlokzat hőszigetelésekor feltétlen el kell készíteni.
Remélem válaszom segített! Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Kántor Dénes Úr!
Új ház építésébe kezdenénk.Mit javasol 30cm-es téglafal+15cm szigetelés, vagy 44-es téglafal szigetelés nélkül, esetleg 44-es téglafal 5 cm szigetelő vakolattal?
Köszönettel:
L.I.
Kedves L.I.
Amennyiben mindkét falazat vázkerámiából készül, a 30cm+15cm hőátbocsátási tényező szempontjából némileg jobb eredményt ad, mint a 44cm+5cm. A hőszigetelés nélküli 44cm viszont mindkettőnél rosszabb. Ugyanakkor mindhárom szerkezet kielégíti a nem túl szigorú előírásokat.
A vázkerámia télen jól hőszigetelő, viszont nyáron a kicsi faltömege miatt kisebb a hőcsillapítása, gyorsan felmelegedik. A vázkerámiák ráadásul rossz hangszigetelők, amelyet konkrétan a polisztirol táblás homlokzati hőszigetelés tovább ront.
Javaslatom a falazó anyag lehetőséghez mérten legyen tömör, hogy a hőtároló kapacitása télen minél nagyobb legyen. (Nyáron sem melegedik fel könnyen). Hangszigetelése a faltömeg növekedésével, arányosan nő. (Meg hát a képet, faliszekrényt is könnyebb rögzíteni.) A nyílászárókat érdemes teljesen a tégla falazat külső síkjáig kihelyezni a homlokzati hőszigetelés mögé. Ezzel csökkenthető legjobban a külső kávában jellemző hőhíd.
Ügyelni kell arra, hogy a különböző épületszerkezeti rétegek (külső fal, padló, padlás, tetőtér, nyílászárók) hőátbocsátási értékeinek ( U ) aránya közel azonos legyen az előírásokban szereplő hőátbocsátási követelményértékek arányával.
Érdemes elvégezni az épületszerkezeti rétegek páratechnikai méretezését. Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy kifelé haladva a rétegekben a rétegek páraáteresztő képessége növekedjen. Páratechnikailag a homlokzati hőszigetelés esetén a kőzetgyapot jobb megoldás, de költsége magasabb. Nagyobb anyaggyártók ingyenes szaktanácsadással segítenek.
Remélem választ kapott kérdésére!
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Kedves Kántor Dénes Úr!
Padlást szeretnék szigetelni. 80 éves ház, 3,5m belmagasság. A födém gerendázatra átfedéssel szegelt colos deszkák. Ezen volt a sárréteg, melyet leszedtem. Mivel nagy a páramozgás a belmagasság, és födém szerkezete miatt, olyan megoldásra lenne szükségem, mely páraáteresztő. Párnafák fel vannak szerelve melyek 10 cm magasak. De a talpszelemenek 20-as gerendák, így akár ilyen magasságig is tudnék szigetelni, ha a párnafákat átalakítom. Mit ajánlana? A tetejét, akár nútolt hajópadlós megoldássál szeretném járófelületté alakítani. Válaszát előre is köszönöm! TP
Kedves TP!
Kérésére a helyszín ismerete nélkül, csak elvi válaszokat tudok adni.
A belső térben keletkezett párát nem ajánlatos a födémszerkezeten átvezetni. Javaslom a gyakori szellőztetést, vagy gépészet kialakítását. A páraáteresztő rétegrend akkor alkalmazható, ha kifelé haladva a pára mozgását egyre könnyebbé tesszük. Ön járófelületet tervez, ami zárt, így nem engedi a pára akadálytalan távozását. Ebben az esetben a padlástér intenzív, folyamatos szellőztetését is egyidejűleg meg kell oldani. Mindez nem csak a pára, de a hő távozását is elősegíti.
Javaslatom az alábbi: A meglévő deszkafödémre párazáró réteget (fóliát) kell elhelyezni. Ennek az átfedéseit, csomóponti kialakításait is párazáró módon kell kialakítani. Ehhez lehetséges, hogy fel kell szedni a párnafákat is. Hőszigetelés szempontjából min. 15, de inkább 20 cm vastagságot javaslok, ami lehet kőzet- vagy üveggyapot. A hőszigeteléssel lehetséges mértékig be kell takarni a hőhidat képző talp- és födémgerendákat is. A párnafákat is úgy kell elhelyezni, hogy az ne képezzen hőhidat. A hőszigetelésre javaslok egy páraáteresztő fóliát, aminek elsődleges feladata megakadályozni az irritáló hőszigetelő szálak levegőbe jutását. A járó felületeket szigetszerűen alakítanám ki, hogy azért a hőszigetelés átszellőzését biztosítani lehessen. A padlástér némi átszellőzéséről így is kell gondoskodni, különösen abban az esetben, ha a tetőfedés alatt nincs szakszerűen kivitelezett alátét fólia.
Megjegyzés: A padlástérbe párát kivezetni nem szabad. Strangszellőző, konyha, fürdőszoba, de lehetséges pára bevezetés egy védőcsövön keresztül is. Sajnos a helyszín ismeretében tudok csak konkrét megoldásokat adni.
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Mérnök Úr!
Fel akarjuk újítani a lapostetőnket, és egy cég azt mondta, hogy szórt pur-habbal meg lehet oldani a víz és hőszigetelést egyszerre. Ez szokásos és bevált technológia? Van ennek a megoldásnak bármilyen hátránya – akár sok évvel később is? Köszönettel: Siroki Ádám
Tisztelt Siroki Ádám! A szórt PUR-habos technológia kényes téma. Leginkább azokra a tetőkre javaslom az alkalmazását, amelyeket lemezes víz- és hőszigeteléssel nehéz megoldani. Probléma lehet a tető élete során, hogy a hőszigetelésként felhordott PUR-hab réteg nagy vízfelvételre és annak tárolásra képes anélkül, hogy beázás jelentkezne. Ezért, ha a felső vízzáró PUR-hab réteg nem látja el feladatát, azaz beázik, a hőszigetelő réteg megszívja magát vízzel. Ezt a vizes réteget felújítás alkalmával el kell távolítani, mert hőszigetelő képessége jelentősen leromlik. Üdvözlettel: Kántor Dénes
Tisztelt Kántor Úr!
Két éve épült a házunk, de még nincs bevakolva. Tavasszal tervezzük a befejezést, és hőszigetelést is akarunk rá tenni. Két kérdés merült fel a munkával kapcsolatban: be kell vakolni a falat, mielőtt rárakjuk a szigetelés? A hőszigetelést elég ragasztani, vagy mindenképpen dűbelezni kell? Köszönettel várjuk válaszát.
Tisztelt nagylaci! Egy falazat külső oldalán mindig ajánlott egy lezáró vakolat, ha nem akarjuk a kültérbe küldeni a meleget. A külső hőszigetelés esetén a külső vakolat nemcsak zárt kell, hogy legyen, hanem már a vakolattal érdemes beállítani a külső síkot. A hőszigetelő táblák ragasztásakor így lényegesen kevesebb ragasztó szükséges, még precízebben be lehet állítani a függőleges síkot. Ez főleg azokon a homlokzati falakon érdekes, ahol a fal surló fényt kaphat. Ezek általában a keleti, déli és nyugati falak. A dübelezés tekintetében mindig az anyaggyártó, vagy a hőszigetelési rendszer „gazdájának” az utasításait kell figyelembe venni. Egyébként a dübeles rögzítés általában javalott, de törekedni kell a hosszú élettartamú, hőhídmentes dübelek alkalmazására. Üdvözlettel: Kántor Dénes
Azt olvastam a honlapjukon, hogy a befújt cellulóz hőszigetelés nem érzékeny a vízre. Be lehet-e építeni (fújni?) a burkolótégla fal és a normál fal közötti légrésbe? A normál falon most van 4 cm üveggyapot hőszigetelés, azután 4 cm légrés a burkolótégla falig. Ezt a légrést szeretnénk kitölteni valamilyen hőszigetelő anyaggal.
Tisztelt ati! A cellulóz hőszigetelés képes vizet felvenni és leadni anélkül, hogy az anyaga károsodna. Az Önök elképzelésében nem a hőszigetelés anyagválasztásával van probléma, hanem az elképzeléssel. A légrésnek a falszerkezet lélegzésében jelentős szerepet szántak. Amennyiben ezt a légrést szeretnék kitölteni, mindenképp szükséges egy méretezési számítás elvégezni a hőszigetelésre és páradiffúzióra vonatkozóan. A légrés hőszigeteléssel történő lezárásakor egy lépésre biztos, hogy szükség lesz: belső felületképzéssel csökkenteni kell a falszerkezetbe jutó párát. Üdvözlettel: Kántor Dénes
Van-e értelme 60-70 cm-es falat szigetelni? Régi típusú fal, az alsó része, kb. 150 cm magasságig ún. bodrogkeresztúri mészkő, (lyukacsos, porózus), felette egy sor tégla, egy sor vályog.
Kedves bader!
Az érvényben lévő hőszigetelési szabvány szerint az Ön fala nem rendelkezik elégséges hőszigetelő képességgel. A hőszigetelés javulást hozna, de előtte meg kell vizsgálni, hogy a fal felszívódó nedvesség, vagy egyéb külső vizes behatás ellen teljes mértékben védett-e. A hőszigetelésként mindenképp páraáteresztő képességgel bíró ásványgyapot hőszigetelést javaslok, melyet szintén lélegző külső kéregvakolattal - legalkalmasabb a szilikát bázisú vakolat - kell ellátni. A javasolt hőszigetelési vastagság, ami a jelenlegi előírást már kielégíti, minimum 6 cm, de ettől vastagabbat érdemes már most beépíteni. Ez növeli az épület értékét és nőni fog a hő- és komfort érzet is.
Megjegyzés: a homlokzati hőszigeteléssel együtt a nyílászárók, a födém és a padló hőszigetelő képességét is növelni kell!
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Szép napot mérnök úr ! Szarufa felett szeretnék szigetelni,kőzetgyapottal.Monrock,vagy hardrock tipusú /inhomogén/ kőzetgyapotot ajánlanak. ezzel az a baj,hogy iszonyat drága./5-6 E./nm/. Használható más /lépésálló/ olcsóbb kőzetgyapot ?? Köszönöm fáradozását,tisztelettel, H.J.
Kedves H.J. !
Ha ásványgyapot az előírás a hőszigetelésre vonatkozóan, behatároltak a lehetőségek. A ROCKWOOL termékeken kívűl még a NOBASIL- Heraklith termék - egy lehetséges választás. Mindenképpen ki kell kérni az anyaggyártó véleményét. Általában az anyaggyártók méretezik is a hőszigetelés felé kerülő ellenléc méretét és a rögzítés módját, kiosztását.
Az ásványgyapoton kívűl alkalmaznak PUR/PIR habokat, polisztirol termékeket is. Ezek között lehetséges olcsóbb változat.
Üdvözlettel és tisztelettel: Kántor Dénes
T.Kántor úr!Lehet-e,szabad-e \\\\\\\"keverni\\\\\\\"a hőszigetelő anyagokat?
Kimaradt 5cm-es lépésálló poliszt.lapokat belehet-e rakni tetőhéjalás alá?
Belülről kifelé a rétegek:
--szarufa
--deszkaborítás--telibe--
--ellenléc
--ide jönne az5cm poliszt,vagy közetgyapot
--páraáteresztő fólia
--ellenléc
--lécezés
--cserepeslemez
Belülre a szarufák közé közetgy.szeretnék rakni,falambéria borítással.itt hová és milyen fóllia kell?
Válaszát köszönöm,üdv,mig56
Tisztelt mig56!
A hőszigetelő réteg vastagságának növelését mindenképp javaslom. Ha a polisztirol hőszigetelés min. EPS 100-as minőségű és esetleg több hónapot már „pihent” is akkor felhasználható. A pihentetés azért fontos, mert a táblák zsugorodása nagyrészt végbement, így zsugorodás esetén nem alakul ki jelentős hőhíd. A polisztirol hőszigetelést viszont a deszkaborításra teljes felületen kellene leteríteni, mert így lehet elkerülni leginkább a szarufák okozta vonalmenti hőhidakat. A polisztirol hőszigetelés nyomószilárdságának függvényében mértezni kell a cserépléceket tartó ellenléc szélességét. Az ellenléc vastagsága legyen 5 cm, mert ez biztosít megfelelően átszellőztethető légrést. Ez szükséges mert a cserepeslemez nagy hőmennyiséget képes átadni az alatta lévő rétegekre. ( Teljes felületű terítés esetén az alsó ellenléc elhagyható. )
A tetőtérbe két fóliát kell beépíteni, abban az esetben ha a rétegrendben szereplő anyagokra nem jellemző, hogy belülről kifelé haladva egyre kisebb párafékező képességgel rendelkeznek. Ez esetben a belső burkolat fölé párazáró fóliát kell elhelyezni, megfelelő toldási zárásokkal és a csomópontok párazáró kialakításával.
Rétegrendre vonatkozó javaslatom: belülről-kifelé
- lambéria burkolat
- 5-6 cm vtg. lécváz, lambéria borítás alá. Ez alkalmas gépészeti, elektromos vezetékek elhelyezésére. Ide a szarufák alá is el lehet elhelyezni a polisztirol hőszigetelést, vagy az ásványgyapot hőszigetelést
- párazáró fólia párazáró átfedésekkel és csomópontokkal
- ásványgyapot hőszigetelés a szarufa magasságát teljesen kitöltve
- deszkaborítás (nem szükséges)
- páraáteresztő alátét fólia tető-héjalás alá
- polisztirol hőszigetelés szarufa felett folytonosan elhelyezve
- méretezett, 5 cm magas ellenléc légrés képzéséhez, speciális rögzítőcsavarokkal
- tetőléc, javaslatom bramac léc
- cserepeslemez tető-héjalás
Fontos, hogy a csomópontok kialakítása átgondolt legyen, ugyanis a párazáró, hőszigetelő és az alátét fólia rétegeknek a tetőfelület minden pontjában egyenértékűnek és felület-folytonosnak kell lennie. Összetett tető esetén javaslom szakember, szaktervező bevonását mert ez az épület kritikus részének számít épületfizikai szempontból.
Üdvözlettel: Kántor Dénes
Ugyanolyan nevű hőszigetelő anyagot (XPS) láttam különböző színekben. Van ennek valamilyen jelentősége? Jelentenek valamilyen felhasználási területet (vagy bármi más lényeges dolgot) a színek? Köszönettel: Gabesz
Tisztelt Gabesz! Az extrudált habokat csaknem valamennyi expandált (fehér gyöngy) polisztirol hőszigetelést gyártó cég készít. Szerencsére elmondható, hogy a táblaméretekben nincs különbség. Gyakorlatilag a műszaki paramétereik megegyeznek, amennyiben a nyomószilárdságuk azonos. Elméletileg összeépíthetőek a különböző gyártók termékei. A színek csupán a gyártóra jellemzőek. Leggyakoribb szín a kék, zöld, sárga, rózsaszín. Az időben később kezdőknek maradt például a lila. Üdvözlettel: Kántor Dénes